Akik példák lehetnek

A gyerek az igazi örömforrás!

Jómagam nagycsaládból származom. Öt fiútestvér közül én vagyok a középső. Ilyen körülmények között felnőtt fejjel sem lehetett kérdés számomra gyerekvállalás. Azt hiszem ösztönösen jött, hiszen az élet igazi körforgásának természetes mozgatórugója a teremtés. Természetesen mindezekhez kellett egy olyan társ is, aki hasonlóan gondolkozik a gyerekáldásról. E téren is szerencsésnek mondhatom magam, mert sikerült megtaláljam azt a lányt Kovács Zsuzsa személyében, aki gyerekeim anyja lett.

Kezdetben nehézségekbe ütközve, több mint kilenc esztendő után fogant meg első magzatunk Ágnes. Elsőre hálásak voltunk az egy gyerekünknek is, de az agyunkban tovább motoszkált a testvérke gondolata, így született meg három esztendő után Zsófia.

Közben az évek nem álltak meg, s túl jutottam a negyven esztendőn. Egy kicsit gondolkozóba ejtett a tervezett harmadik gyerek. Nyilván szerettük volna, de nem akart érkezni. Aztán a feleségemmel eldöntöttük, hogy az általunk felállított időbeli korhatárt egy kicsit kijjebb toljuk. Hosszas érveléseink közepette megnyugtattuk magunkat, hogy sose késő még egy gyereket vállalni. Íme az érvelés: Mivel sohasem szándékoztunk autót venni, úgy döntöttünk az életünkbe minden további nélkül belefér egy testvérke. A kocsinak nincs lelke, ha mi nem ruházzuk fel azzal… Igaz hasznossága megkérdőjelezhetetlen, de ha tönkremegy, ki lehet dobni, le lehet cserélni. Ezzel szemben egy gyerek maga a csoda. Elkísér bennünket egy életen át. Fontos, hogy a világ összes kincsét megéri. Minekünk szülőknek garmadával ad feladatot, s mégis nem fáradunk tőle, mert visszajelzéseivel, hálájával teljesen feltölt, megerősít, jobbá tesz, s így lelkesen vágunk bele az újabb feladatokba. Ez a folytonos kihívás nem kérdőjelezi meg a teremtést soha, inkább utat mutat az élet igazi értelme felé. Ahogy inkább a már megteremtett világnak érdemes örüljünk, s aztán az ember által létrehozott élettérnek. Mindenképpen, amiből hiányzik az isteni szikra az nem örökkévaló. Eme morfondírozásaink közepette nem volt kérdéses a harmadik gyerek emberpalánta érkezése sem. Pedig a második gyerek után öt és fél esztendő telt el. Külön kiváltság, ráadás a boldogságra az a tény, hogy ezúttal kisfiunk született, aki Márton névre hallgat.

Mindketten szerencsésnek tartjuk magunkat, hogy három gyerek szülei lehetünk. Az általunk képviselt népünk-nemzetünk kultúráját megismertetve vélük, továbbadhatják majd gyerekeiknek. Hiszen eme kis székely-magyar közösség megőrzésének alappilléreit mi erősíthetjük meg az utókor számára. Büszkék vagyunk rájuk, figyeljük minden léptüket, ahogy lassan fölcseperednek.

Borbé Levente

Csíkszereda

„Tudnod kell, hogy létednek egyik legcsodálatosabb beteljesülése a belőled fakadt élet, hisz által te magad is ég felé lendülhetsz. Csoda vagy, mely termi és élteti a csodát. A gyermek termi a virago, mégis mindenestől a te gyümölcsöd ő.” (Böjte Csaba)

1977 óta szolgálok családorvosként a Kászonokban. Mintegy kétezer ember tartozik hozzám. A pályám során mindig következetesen kitartottam az élet szentsége, védel me mellett. Mindig azt vallottam és vallom ma is, hogy a megfogant életnek, magzatnak meg kell születnie. Mindez, vallásos hitem, meggyőződésem szilárd alapján nyugszik. Minden cselekedetemben, megnyilatkozásomban igyek szem azt a meggyőződést sugározni, hogy a gyermek Isten ajándéka és aszerint kell fogadni, nevelni. Amikor olyan nők kerestek fel, akik meg akarták szakitatni várandós állapotukat, mindig próbáltam beszélni velük, a férjükkel is, ha volt mód rá, hogy gondolkozzanak, ne rohanjanak bele egy ilyen cselekedetbe, ne öljék meg saját magzatukat valamilyen pillanatnyi nehézség vagy felindúltság miatt. Nemegyszer volt sikeres az ilyen próbálkozásom. Később az ilyen fiatalok mindig hálával idézték fel korábbi beszél getéseinket.

Miután már elég sok éve, hogy últrahang készülék is van a rendelőben, minden olyan nőt megvizsgálok ezzel, a magzatot együtt nézzük a képernyőn. Azt tapasztaltam az évek során, hogy azok a nők, akik látták ilyen formán magzataikat, sokkal kevésbé folyamodnak abortuszhoz. Sokszor a nő azért menekül az abortusz sötétjébe, mert nem kap pozitiv, megtartó, szeretetteljes tanácsot az új helyzetben, amibe jutott. Hivatásom legszebb eredményének azt tartom, hogy tanácsaim, magatartásom hozzájárúlt ahhoz, hogy talán egy osztálynyi gyermek erre a világra született.

A nagyobb iskolás gyermekeknek is mutatunk magzatot szintén az ultrahang készülékkel, ahol az élet értékéről, szépségéről, a várandós állapotról beszélünk. Látni kellene, hogy mennyire érdekli mindez a gyermekeket s hogy milyen sokat kérdeznek ilyenkor. Még sok egyebet is teszünk mindennapi munkánk során, hogy elfogadtassuk a pillanatnyilag nem várt gyermeket is. Sok hasonló gondolkodásu és cselekvő ember kell, mert nagy ellenszéllel kell szembe menni a mai kényelempárti gondolkodás miatt.

Sztojka Tamás

családorvos